Hit és tudomány

Vannak, akik a tudományban hisznek. Mások magukban. Vannak, akik különböző "-izmusok"-ban, vagy a véletlenben. Mi sem mutatja jobban, mennyire szüksége van minden embernek valamilyen hitre.

Persze, mondhatjuk, hogy a tudományban nem kell hinni, mert ott mindenre van bizonyíték, és a tudósok csak erre hagyatkoznak.

Ehhez képest a világon a legmagasabb intelligenciahányadossal rendelkező ember, aki egyébként koreai, és komoly tudományt művel, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozik – hívő keresztény. Egy olyan közegben, ahol ez nem éppen uralkodó vallás, de nyilván nem véletlen, azt szoktuk mondani, Istennek van humora.

Másrészt, a bizonyításokhoz szükség van alapfeltevésekre, amelyeket nem kell bizonyítani, ezek az axiómák. Általában elég egyszerűek ahhoz, hogy józan ésszel beláthatóak legyenek, de mégis, mutatják, hogy a semmiből nem lesz valami, kell alap amire támaszkodhatunk.

A világ teremtése például egy olyan kérdés, amivel kapcsolatban kritizálják a bibliai történetet, illetve az evolúciót hozzák fel.

Először is, Isten "6 nap alatt teremtette a világmindenséget", benne a Földet és az embert. Persze, az ókori emberek nem is értették volna ha azt mondják, 6 időegység alatt, ráadásul nem is egyformák voltak, ugyanakkor már régen is megfogalmazták, hogy ami Isten számára egy nap, az az embereknek évezredeket is jelenthet.

A következő, hogy ugyan nagyon leegyszerűsítve, mégis helyesen írja le a lépéseket:

• Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet – itt úgy kellene mondani, hogy a világegyetemet a benne lévő anyagokkal, illetve itt még az elemi részecskékkel, ez megint olyasmi, amit ma már tudunk, annál is inkább, mert egy későbbi szakaszban a szentírás már a felső boltozatot nevezi égnek.
• Legyen világosság: vagyis létrejöttek a csillagok, amelyek fényt adnak és létrehozzák a későbbi bolygók anyagait is.
• A Nap és a Hold: ma a tudomány azt mondja, a mi napunk keletkezésekor már jelentős mennyiségű kozmikus por volt a naprendszerben. A Hold pedig nagyban hozzájárult az élet ciklikusságának a kialakulásához, és ma is befolyással van az életünkre.
• A vizek elkülönülése: ez már a föld keletkezése után történik, amikor is a lehűlés miatt a levegőben lévő vízgőz lecsapódik, és tengerek lesznek belőle, elindul a víz körforgása.
• Utána a növények, állatok evolúciója, és végül az ember megalkotása. Az élő szervezetekben olyan összetett rendszerek vannak, amelyek nem alakulhattak ki fokozatosan, mert egyszerre sok mindennek kellett létrejönni, akár kezdetlegesebb formában mint a mai, de nem elemenként, mert az egyes elemek külön nem működtek volna. Tehát kicsi a valószínűsége a megőrződésüknek, amíg a többi is véletlenszerűen kialakul.

A fentiek okán ma azt mondjuk, hogy a teremtés magában foglalja az evolúciót, ami viszont nem csak véletleneken alapszik, ezért nincs semmilyen ellentét a vallás és a tudomány között ebben a pontban (a tudomány ugyan nem zárja ki a véletlent, de azért általában olyankor kerül elő, amikor valamit nem értünk).

Csak érdekességképpen:

• a Hold viszonylag nagy a Földhöz képest, és azt mondják, úgy keletkezett, hogy egy kisbolygó ütközött a Földnek és kiszakított egy darabot belőle.
• A dinoszauruszok kihalását egy meteorit okozta, és azóta nincsenek akkora állatok a szárazföldön. Vajon miért? Szerintem azért, mert a meteorit nagy sűrűségű volt, és miután beolvadt a Föld anyagába, megnőtt a gravitáció. Emiatt már ekkora súlyú állatok nem tudnának mozogni.
• Egyébként van egy olyan elmélet is, hogy a dinoszauruszok között voltak értelmileg fejlettek is.